Műtéti ellátás

Ezen az oldalon műtéti tevékenységemmel kapcsolatos általános információkról, a műtét körüli és azt követő időszakról szerezhet bővebb tájékoztatást. 

Az oldal záró pontjában informálódhatnak a betegeket az ellátás során megillető jogokról, illetve a betegeket terhelő kötelezettségekről. 

 

• Rendelőben végzett ambuláns beavatkozások:

Magánrendelői körülmények között műtéti beavatkozásnak minősülő tevékenységet nem végzek, több okból kifolyólag. Kivitelezésüknek – közös érdekünkben – szigorú szakmai, higiéniés és jogi szabályai vannak, melyektől eltérni nem szabad, feltételei jól meghatározottak és követendők.

Ettől függetlenül viszont megeshet, hogy diagnosztikus vagy terápiás céllal ambuláns beavatkozás jellegű tevékenységet kell folytatnom.

Ilyen lehet, például:

• • ízületek és egyéb anatómiai struktúrák injekciós kezelése
  • ízületi vagy nyáktömlő folyadékgyülem lebocsátása ha az nem tűr halasztást
  • varratszedés
  • kötözések

Ezeket a beavatkozásokat a beteggel előre egyeztetve és részleteiről előre tájékoztatva; a jogi, higiénés és szakmai szabályozásokkal összhangban végzem.

• Műtéti tevékenységek:

Műtéti tevékenységemet jelenleg a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház Traumatológiai, Orthopaediai és Kézsebészeti Szakmacsoport osztályain, illetve a Kardirex Egynapos Sebészeti Centrumában  végzem.

Napi rendszerességgel végzek gyermek és felnőtt betegeken ortopédiai ,valamint traumatológiai jellegű beavatkozásokat.

Főbb műtéti érdeklődési területeim:

• • A térd artroszkópos sebészete, szalag és porcpótló technikái
  • Térdízületi protézis beültetés
  • Csípőízületi protézis beültetés
  • Könyökízület sebészete, protetizálása

Ezek mellett nagy számban végzek még:

• • Lábujjakat és előlábat érintő betegségek miatti korrekciós műtéteket (pl.: kalapácsujj, bütyök deformitás…stb.)
  • Saroktájéki panaszok miatti beavatkozásokat (pl.: sarkanytú betegség, Achilles ín betegségei…stb.)
  • Csukló és kézbetegségek műtéteit (pl.: alagút szindróma, pattanó ujj, ganglion, tenyéri hegesedés…stb.)
  • Tumort utánzó elváltozások sebészetét testszerte (pl.: ganglion, ciszták…stb.)
  • Jóindulatú csont és lágyrész tumorok kezelését
  • Rosszindulatú csont és lágyrész tumorok sebészi kezelését (intézményi és saját kompetenciámnak megfelelően)

Napi szinten részt veszek a régió ambuláns és fekvőbeteg traumatológiai ellátásában:

• • Ín-, izom-, és egyéb lágyrészsérülések műtéti kezelésében
  • Különféle törések műtéti kezelésében
  • Seb-, csont-, és lágyrészfertőzések műtéti ellátásában
  • Szövődmények kezelésében

• Műtéti ellátás általános gyakorlata:

Az Orvosi vizsgálat és Kivizsgálás menüpontokban részletezett eljárásokat követően, az osztályos felvételt követően történik a műtétre való felkészítés utolsó fázisa, a műtét elvégzése és a műtét utáni rehabilitáció első fázisa.

Alapvetően 3 formában történhetnek az elsődleges műtéti ellátások:

• • Ambuláns sebészet:

Ambuláns ellátás során a műtéteket szinte mindig helyi vagy vezetéses érzéstelenítéses eljárás mellett végezzük. A beteg az adminisztratív feladatokat követően az osztályon kerül előkészítésre, majd megtörténik a beavatkozás. Maximum 1-2 órás szövődménymentes megfigyelés után a szükséges receptekkel és dokumentációval otthonába távozhat. Többnyire az első kötéscsere kivitelezéséhez visszarendelésre kerül másnap, majd az utasításoknak megfelelően otthonában végzi a sebellátást és csak esetleges szövődmény fellépésekor vagy problémamentes gyógyulás után a varratszedéskor jelenik meg újra kontrollon megbeszéltek szerint.

• • Egynapos sebészet

Egynapos sebészeti ellátás kapcsán, –  mint nevéből is sejthető – a beteg egy éjszakát a  kórházi osztályon tölt műtétjét követően. Az adminisztrációs feladatok gyakorlatilag megegyeznek az ambuláns betegekével, viszont előkészítésük már kissé több teendőt igényel, hiszen ezek nagyobb beavatkozásnak minősülnek. Az egy éjszakás kórházi tartózkodás szükségessége három alapvető szempontra vezethető vissza. Ritka kivételeket eltekintve ezek a műtétek gerinc-közeli vagy regionális érzéstelenítésben, valamint altatásban történnek. Ezen eljárások esetlegesen magasabb szövődménylehetősége miatt, meghatározott protokollok szerint kötelező a korai műtét utáni szakaszban a szorosabb megfigyelés és az előírt szabályok betartása. Sebészi szempontból is nagyobb rizikótényezőjű műtéteket végzünk ebben az ellátási formában, így óvatosságból szükséges a szorosabb orvosi illetve szakszemélyzeti felügyelet. Végül zömében a műtét másnapján az orvosi kontrollt és teendőket követően indokolt lehet korai gyógytorna vagy beteg önellátásra/gyógyszerelésre történő betanítása, amit szükséges még a beteg távozása előtt megtenni.

• • Többnapos bentfekvéssel járó, nagyobb beavatkozások

Ebbe a csoportba tartoznak a nagyobb feltárással, magasabb szövődmény rizikóval rendelkező, megterhelőbb műtéttípusok. Ilyen a manapság leggyakrabban végzett ortopédiai nagy műtét: a protézis beültetés. A következő felsorolás közel sem teljes, de ide sorolhatók még a tengelykorrekciós („végtag kiegyenesítő”) eljárások, egyes porc- és szalagpótló beavatkozások, nagyobb feltárással járó lágyrész beavatkozások, a tumorsebészet vagy a ritkán, de sajnos előforduló szövődményellátások is…stb. Közös bennük, hogy aprólékosabb felkészítést igényelnek mind a beteg, mind a személyzet részéről. Részletesebb kivizsgálásra van szükség, a műtétet követően gyakran vérpótlás válhat indokolttá, vagy épp sűrűbb fizikális-, labor- és képalkotó kontrollok kellenek. Ezért a beteg biztonsága és a kockázatok minimalizálása miatt több napos benntartózkodás a kézenfekvő. Emellett a korai orvos által felügyelt sebgondozás és az elengedhetetlen rehabilitáció első fázisa is szerencsés, ha szervezetten, a szabályok szigorú betartása mellett, az ellátó intézményen belül történik.  

• • +1 Szövődmények ellátása:

Sajnos, mint minden orvosi szakmában, úgy a sebészeti jellegű ellátást folytató ágakban hatványozottan kell számolni a szövődmények lehetőségével. Habár előfordulásuk sok tényezőtől függ pl.: életkor, a beteg immunrendszerének állapota, krónikus betegségek, elhízás, műtét típusa, az orvosi utasítások be nem tartása, emberi hibafaktor lehetősége…stb., mégis a mai modern technikai lehetőségek és orvosi ismeretek birtokában, a kellő odafigyeléssel és gondossággal, ezek előfordulása pár százalékra csökkenthető. Milyen szövődmények lehetnek? Pl.: csonttörés, bevérzés, vérgyülem, ér-idegsérülés, sebgyógyulási zavar, sebfertőzés, trombózis, embólia…stb. Minden műtéttípusnak megvan a saját szövődmény köre és előfordulási esélye, mely miatt általánosságban nem lehet róla nyilatkozni. A beteg precíz előzetes kivizsgálása és előkészítése, részletes felvilágosítása, az orvos gondos műtéti és utókezelési eljárása valamint a beteg folyamatos együttműködése lehet a recept ezek elkerülésére. Elvem ezzel összhangban, hogy a műtét javaslatánál figyelembe kell venni, hogy lehetőleg az alkalmas beteget, a jó időben (a betegség lefolyásában se túl korán, se túl későn), a jó módszerrel kezeljem, így a várható eredmény a beteg és orvosa számára is elégedettség lesz. Azonban, ha minden óvatosság ellenére, mégis bekövetkezik egy nem kívánatos esemény a kezelés során, úgy szintén alapelvi szinten óhajtok kitartani betegem mellett és a fellépő szövődményt igyekszem legjobb tudásom szerint kezelni, megszüntetni.

A konkrét műtéti beavatkozások gyakorlati kivitelezésének, műtét utáni teendőinek, várható eredményeinek és esetleges kockázatainak részleteiről a Tudástár-ban, a Műtéti kezelések menüben tájékozódhatnak.

• A műtéti érzéstelenítés lehetőségei:

Minden műtéti beavatkozáshoz elengedhetetlen a megfelelő érzéstelenítés, fájdalomcsillapítás a beteg szenvedésének megakadályozása és a sebészi szövődmények elkerülése érdekében is.

Mindenre kiterjedő tájékoztatást az altatással és egyéb érzéstelenítési technikákkal kapcsolatban az altatóorvostól kaphat, azonban sebészi szemszögből olykor javaslatot teszek az esetlegesen előnyben részesített módszerről. Ezt természetesen mind a beteg, de legfőképp az altatóorvos felülbírálhatja, hiszen ő rendelkezik megfelelő tudással és tapasztalattal a témában.

A következőkben általános tájékoztatást adok a különböző módszerekről, mely megkönnyítheti az altatóorvossal történő egyeztetést műtét előtt.

Érzéstelenítési módszerek:

Altatás (általános érzéstelenítés)

A fájdalommentesség az egész testre kiterjed és öntudatvesztéssel társul. Az alváshoz hasonló állapotba kerül, amit a műtét végéig tartanak fenn. A műtétet megelőzően, már a kórteremben többnyire a reggeli órákban megkapja az előkészítést tabletta, vagy injekció formájában. A műtőben a kéz vagy az alkar vénájába műanyag csövecskét (kanült) vezetnek be, abba infúziót adnak. (Egyeseknél a kanül behelyezése és az infúzió adása már reggel a kórteremben elkezdődik.) Az altatást a kanülön át adott szerekkel indítják el a műtőben, és arcmaszkon keresztül oxigént adagolnak, amiből jó mélyeket kell belélegezni. Hosszabb műtétek esetén az altatókat és az erős fájdalomcsillapítókat megismételik, vagy az oxigén és altatógázok keverékét arcmaszk, gégemaszk, vagy a légcsőbe vezetett cső (tubus) segítségével közvetlenül a tüdőbe juttatják. A tubust, vagy más légút biztosító eszközt csak akkor helyezik be, amikor Ön már alszik, így nem érzi meg. Az altatás során biztonsági riasztókkal felszerelt, korszerű műszerek (monitor, altatógép) segítenek az Ön alapvető élettani működésének fenntartásában.  A műtét végén a műtőben felébresztik, de maszkon keresztül még adnak oxigént és megfigyelik, s csak miután teljesen felébredt szállítják vissza a kórterembe. A gyógyszerek hatása miatt nem biztos, hogy emlékezni fog erre a periódusra. A kórterembe visszaszállítás idejére a műtét alatt adott fájdalomcsillapítók hatása is nagyjából lecseng. Már enyhe-közepes fájdalmat jelezzen az ápolóknak, hogy hatásosan meg tudjákk szüntetni a fájdalmát.

Regionális érzéstelenítés

Kórházunkban az ún. gerincközeli spinális érzéstelenítést előszeretettel alkalmazzák legtöbbször alsó és ritkábban felső végtagon végzett műtéteknél.  A fájdalommentesség a test csak azon tájékára korlátozódik, ahol a műtét történni fog, és tudatvesztéssel nem párosul. Ekkor is a műtőben vagy már osztályon behelyeznek egy vénakanült, hogy bármikor kaphasson infúziót, vagy gyógyszereket, ha arra szüksége van. Keringését, légzését folyamatosan ellenőrzik, akárcsak altatás alatt. Gerincközeli érzéstelenítésnél a gerincoszlop egy megadott pontján érzéstelenítőt fecskendeznek az idegek közé, illetve köré. Az injekció előtt a bőrt érzéstelenítik, így a beavatkozás gyakorlatilag fájdalommentes. A fájdalomérzet teljes kiküszöbölése 1,5-3 órán keresztül tart. A műtét során vénába adott, nyugtató hatású gyógyszerrel kiegészíthetik a gerincközeli érzéstelenítés hatását, hogy jobban viselje a műtői környezetből, a testhelyzetből adódó kellemetlennek ítélt körülményeket.  A kielégítő érzéstelenítés velejárója, hogy az érintett végtagot átmenetileg, a műtét alatt nem érzi és nem képes mozgatni a beteg. Ez fennáll a műtét vége után is néhány óráig.

Helyi infiltrációs és vezetéses érzéstelenítés

Az ambuláns műtéteket általában helyi érzéstelenítésben végzem. A helyi érzéstelenítés közvetlenül a műtéti területre általam adott érzéstelenítő injekció, míg  a vezetéses érzéstelenítés során kissé távolabb a műtéti területet ellátó ideg köré juttatom a gyógyszert.  A fájdalommentesség ezért kizárólag a műtét helyére korlátozódik, a beteg a műtét alatt végig éber állapotban marad. A tűszúrás és az injekció beadásával együtt járó feszítő érzés fájdalma kikerülhetetlen. Az érzéstelenség beállta után a beteg a műtét során fájdalmat nem, de pl.: a húzó, nyomó mozgásokat, rezgést érzékeli és mivel végig éber állapotban van, folyamatosan hallja a műtői háttérzajt, a körülötte lévő hangokat, beszédet. Ez betegeim beszámolói alapján nem feltétlenül eredményeznek kellemetlen élményeket, emlékeket, hiszen így folyamatosan kommunikálhatunk, ami oldja a műtét körüli stresszt és feszültséget.

Lehetséges szövődmények:

Sajnos, minden beavatkozás veszélyekkel, nem várt következményekkel járhat. Azonban a korszerű gyógyszerekkel, gépekkel történő altatás, érzéstelenítés kapcsán súlyos szövődmé-nyek még rossz általános állapotú betegeknél is ritkák.

Az altatás általános mellékhatásai, szövődményei:

Nagyon gyakori:

• • Torokszárazság, 1-2 napig kaparó érzés, köhögés,
  • Közvetlen műtét után átmeneti zavartság, tájékozatlanság, főleg idős betegeknél
  • Hányinger, hányás
  • Remegés, hidegrázás 

Gyakori:

• • Erős fájdalom a műtét területén
  • Átmeneti kettőslátás, látászavar
  • Vénagyulladás
  • Hátfájás
  • Fejfájás
  • Nehéz tubusbehelyezés során szájsérülés, illetve fogak sérülése, vagy elvesztése
•  

Ritka:

• • Nehéz tubusbehelyezés során fogsérülés
  • Gégegörcs
  • Véletlen ébrenlét
  • Légúti tubusbehelyezést különböző módszerek használatával sem lehet kivitelezni

Nagyon ritka:

• • Altatógép meghibásodása
  • Gyógyszerallergia
  • Egy-, vagy több végtagban izomerő csökkenés, ügyetlenség
  • Műtét utáni légzési elégtelenség
  • Szívmegállás
  • Halálozás
•  

A szövődmények megelőzése érdekében a szervezet működését különféle készülékek segítségével (EKG, vérnyomásmérő stb.) folyamatosan ellenőrzik. Amennyiben mégis probléma,  szövődmény jelentkezett az érzéstelenítés során, vagy közvetlenül utána, erről tájékoztatást kap, hogy egy esetleges következő érzéstelenítésnél ez elkerülhető legyen.

A regionális érzéstelenítés mellékhatásai, szövődményei:

A helyi, és a regionális érzéstelenítés egyes típusai kisebb megterhelést jelentenek a szervezetnek, az esetlegesen előforduló idegsérülések ritkák.

Gyakori:

• • Átmeneti vizelési zavar, ami hólyag-katéterezést tesz szükségessé
  • Fejfájás
•  
• Ritka:
• • Derékfájás
  • Tályog a kemény gerinchártya körül, vagy gyulladás az agyvíztérben
  • Görcsök
  • Szívmegállás

Nagyon ritka:

• • Alsó testfél bénulás
  • Gerinchártya bevérzése
  • Halálozás

• Műtét utáni rehabilitációról általában:

Tapasztalatom, hogy sok beteg sajnos egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy egy műtéti beavatkozás sikere nem bízható csupán arra, hogy az őt operáló orvos tökéletesen kivitelezett műtétet hajtson végre rajta. Ez természetesen alapfeltétele a gyógyulásnak, azonban anélkül, hogy a beteg testben és lélekben aktívan hozzájárulna a műtét előtti és azt követő kiegészítő kezelésekhez, csakis a kudarc valószínűségét növeli. Tehát nem elég, ha például egy nagyon szép műtét utáni röntgen képet kreálunk, hanem az operált testrész funkcióját kell helyreállítanunk, hogy az a hétköznapi életvitelünket kielégítően tudja szolgálni.

A rehabilitációs tevékenységek közül kiemelendő a gyógytorna, melyet ezt követően kissé részletesebben tárgyalok, de ide tartoznak a különböző fizikoterápiás kezelések, fürdőkezelések, masszázsterápiák is.

A gyógytornáról dióhéjban:

Megelőző gyógytorna

Bár erre sokan egyáltalán nem gondolnak, de ha már a beavatkozás előtt megkezdünk egyfajta felkészítő tornát, akkor sokkal hatékonyabb lesz a műtét utáni rehabilitációnk is. Ez segíthet nemcsak a fájdalom enyhítésében, de az izmok, szövetek „bejáratása”, valamint állóképesség javítása egyfajta felkészítést jelent fizikailag és lelkileg is az elkövetkező időszakra. A megelőző gyógytorna segít, hogy a műtét után gördülékenyebben és gyorsabban regenerálódjunk.

Mozgásszervi műtétet követő gyógytorna

Ennek célja legtöbb esetben az eredeti képességek, a normális testtartás, a biztonságos közlekedés és terhelhető járás, valamint a lépcsőzés képességének visszanyerése. Stabilizálni és nyújtani kell az ízületek körüli izmokat, kialakítani a megfelelő koordinációs képességet, valamint az egyensúlyérzéket. A gyógytorna során szükség lehet például újratanulni az instabil, egyenetlen talajon végzett járást is. Emellett fontos, hogy az operáló orvos által meghatározott úgynevezett tiltott mozgások elkerülésének módszereit megtanuljuk, hiszen ezek nagy mértékben, negatív irányban befolyásolhatják a műtéti eredményeket.

A gyógytornának már a kórházban meg kell kezdődnie a műtét után, méghozzá nagyon óvatos, könnyített formában, sokszor már a beavatkozást követő első napon. Meg kell tanulni az ágyból való helyes felkelést és a járást úgy, hogy a hirtelen mozdulatokat gondosan elkerüljük. A legtöbb operáció után a nem megengedett mozgásokat meg kell tanulnunk tudatosan kerülni.  Az óvatos tornát később rövid séta követi, majd csak ez után kezdődnek a célzott gyakorlatok. Mozgékonyan kell tartani a problémás területet a fájdalom legyőzéséhez és a korábbi funkciók visszanyeréséhez.

Hazaérkezést követően célszerű szakképzett gyógytornászhoz fordulni háziorvosunkon vagy akár privát úton keresztül, aki személyre szabottan lehet a segítségünkre. Átlagosan heti 3-5 alkalommal van szükség a segítségére ahhoz, hogy a rehabilitáció hatékony és sikeres legyen. Meg kell tanulni tőle a mozdulatokat, gyakorlatsorokat, hogy otthon önállóan is elvégezhetőek legyenek, akár naponta többször is. Általánosságban a 6. hétig nem javasolt a gyógytornán túl semmilyen testedzés – sőt sokszor még az autóvezetés sem -, de utána is fontos a fokozatosság, az úszás pedig kifejezetten tilos a teljes sebgyógyulásig.

Az alapgyakorlatok mindig egyszerűek és természetesen a műtét helyétől függően specifikusak, de, mint sok mindenben az élet során, itt is rendkívül fontos a fokozatosság. Két gyakorlat között a kezdetekben legalább fél perces szünetet kell tartani. Az ismétlések száma többnyire ne haladja meg az ötöt még akkor sem, ha a lábadozó úgy érzi, hogy többre is képes lenne. Később ezt a számot lehet és kell is fokozatosan emelni, a gyakorlatok közti szünetet pedig csökkenteni.

Fontos, hogy ha a gyógytorna alatt közepesnél erősebb fájdalmat érzünk, akkor meg kell állni pihenni, vagy csökkenteni kell a terhelést. A fájdalom abból a szempontból is ellenünk dolgozik, hogy megléte gátolja az izmok működését. A fájdalom csökkenthető  óvatos manuálterápiával – minden esetben szakemberrel végeztetve – elektro- vagy ultrahangos terápiával, masszázzsal vagy akár jegeléssel is.

Fontos szem előtt tartani, hogy a rehabilitáció minden esetben személyre szabott. Ne felejtsük el azt sem, hogy ha túlzásba visszük a gyakorlatokat, akkor újabb problémákat idézhetünk elő, ha pedig az előírtnál kevesebbet csinálunk belőlük, akkor csak jócskán meghosszabbíthatjuk a lábadozási időt. Tartsuk be mindig a gyógytornász előírásait, hogy optimális idő alatt, biztonságos módon regenerálódhassunk!

• A beteg jogai és kötelezettségei ellátás során:

Végül szeretnék kitérni egy kissé szárazabb, de fontos témára, az egészségügyi ellátásban résztvevő szolgáltató és az azt igénybe vevő felek közti jogi szabályokra, melyeket érdemes tudni. Fontos tájékozódni és tisztában lenni jogainkkal, azonban nem szabad megfeledkezni kötelességeinkről sem a gyógyulás érdekében.

Az egészséggel, az egészségügyi szolgáltatásokkal, az ellátásokat nyújtó intézményekkel foglalkozó 1997. évi CLIV. törvény (az Egészségügyről) rendelkezik a betegeket az egészségügyi ellátások során megillető jogokról és őket terhelő kötelezettségekről.

A betegek jogai:

• Az egyén szerepe

A lakosság egészségének védelmét és egészségi állapotának javulását az egyén saját és környezete egészségi állapotáért viselt felelősségével segíti.

Mindenki köteles tiszteletben tartani mások azon jogait, hogy védelmezzék saját egészségüket és megelőzzék a betegségeket. Kötelesek továbbá tiszteletben tartani a gyógyuláshoz és a rehabilitációhoz való jogot.

• • Mindenkinek joga van ahhoz, hogy
    ismereteket szerezzen saját egészsége védelmével, fejlesztésével kapcsolatban, tájékozódjon a felmerülő kérdésekről és egészségügyi lehetőségekről,
    tájékoztatást kapjon az egészségügyi szolgáltatók által nyújtott egészségügyi ellátások jellemzőiről, azok elérhetőségeiről és az igénybevétel rendjéről, valamint a betegeket megillető jogokról,
    saját egészségügyi állapotáért a tőle elvárható módon felelősséget vállaljon.
• • Mindenkinek kötelessége, hogy
    tartózkodjon minden olyan magatartástól és tevékenységtől, amely köztudottan mások egészségét veszélyezteti,
    a tőle elvárható módon segítséget nyújtson, valamint az illetékes egészségügyi szolgáltatót értesítse, amennyiben sürgős eset vagy az egészséget veszélyeztető állapotot észlel.

• Az egészségügyi ellátáshoz való jog 

Minden betegnek joga van:

• • az életmentő, súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, illetve fájdalmának csillapításához és szenvedéseinek csökkentéséhez,
• • az egészségi állapota által indokolt egészségügyi ellátáshoz,
• • az állapota által szakmailag indokolt szintű egészségügyi szolgáltató és a választott orvos egyetértésével az ellátást végző orvos megválasztásához, melynek joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően érvényesíthető. A beteg bármely, a kezelőorvos által megállapított diagnózissal, terápiával, intézetből történő elbocsátással szemben kezdeményezheti más orvos által történő kivizsgálását.
    Amennyiben a beteget egy adott egészségügyi szolgáltató nem képes az egészségi állapotának megfelelő módon a legrövidebb idő alatt ellátni, tájékoztatni kell arról, hogy melyik egészségügyi szolgáltatónál lehetséges ez.

    Várólistára helyezés esetén a beteget tájékoztatni kell a várakozás okáról, időtartamáról, valamint az esetleges következményekről.

• Az emberi méltósághoz való jog

• • Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságához való jogot tiszteletben kell tartani.
  • A betegen kizárólag az ellátásához szükséges beavatkozások végezhetők el.
  • Az ellátás során a beteget jogaiban csak az egészségügyi állapota által indokolt ideig lehet korlátozni.
  • A beteg személyes szabadsága ellátása során kizárólag a beteg vagy mások élete, valamint egészsége védelmében korlátozható. Korlátozó módszerek vagy eljárások alkalmazását a beteg kezelőorvosa rendelheti el.
  • A beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni.
  • A beteg ellátása során a ruházata csak a szükséges időre és a szakmailag indokolt mértékben távolítható el.

• A kapcsolattartás joga

• • A kapcsolattartási jogokat a beteg a fekvő-beteg gyógyintézetben levő feltételektől függően, betegtársai jogainak tiszteletben tartásával, valamint a betegellátást nem zavarva gyakorolhatja. Ennek részletes szabályait az intézet házirendje határozza meg.
  • A beteg elhelyezése során jogosult más személyekkel írásban és szóban egyaránt kapcsolatot tartani, valamint látogatókat fogadni. A beteg megtilthatja, hogy kezelésének tényét másokkal megosszák.
  • A súlyos állapotú betegnek joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodjon.
  • A kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, vagy az általuk megjelölt személy mellette tartózkodjon.
  • A szülő nőnek joga van arra, hogy az általa megjelölt nagykorú személy a vajúdás és a szülés folyamata alatt vele lehessen, a szülést követően pedig arra, hogy az újszülöttel egy helyiségben tartózkodjon.
  • A betegnek joga van vallása szabad gyakorlására, illetve a megfelelő egyházi személlyel való kapcsolattartásra.

• Az intézmény elhagyásának joga

• • A betegnek joga van a gyógyintézetet elhagyni, amennyiben azzal mások testi épségét, egészségét nem veszélyezteti. A beteg távozási szándékát a kezelőorvosnak köteles bejelenteni, amennyiben azonban a beteg bejelentés nélkül hagyja el az intézményt, ha a beteg állapota indokolja, a gyógyintézet értesíti a hatáskörrel rendelkező hatóságokat, cselekvőképtelen beteg esetén pedig a törvényes képviselőt.
  • A beteg gyógyintézetből történő elbocsátásáról a beteget, valamint a hozzátartozóját legalább 24 órával az elbocsátás időpontja előtt tájékoztatni kell.

• A tájékoztatáshoz való jog

A betegnek joga van a személyre szabott teljes körű tájékoztatásra.

A beteg jogosult, hogy tájékoztatást kapjon:

• • egészségi állapotáról, orvosi megítéléséről,
  • a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról,
  • a javasolt vizsgálatok, beavatkozások kockázatairól,
  • a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
  • döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében,
  • a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről,
  • az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről
  • a további ellátásokról,
  • a javasolt életmódról.
• • A betegnek jogában áll a tájékoztatás során-után további kérdések feltételére.
  • A betegnek joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások eredményét.
  • A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is joga van a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz.
  • A betegnek joga van megismerni az ellátásban közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását.
  • A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapja meg a tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, illetve e tekintetben megfogalmazott kívánságára.
  • Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell-e téríteni.
  • A cselekvőképes beteg lemondhat a tájékoztatásról, kivéve, ha betegsége természetét feltétlenül ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse.
  • A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, amennyiben beleegyezése egyébként nem feltétele a kezelés megkezdésének.

• Az önrendelkezéshez való jog

A beteget megilleti az önrendelkezéshez való jog, amely kizárólag törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. Ezen belül a beteg szabadon dönthet arról, hogy kíván-e egészségügyi ellátást igénybe venni, és természetesen ahhoz is joga van, hogy mely beavatkozások elvégzésébe egyezik bele és melyeket utasítja vissza. A betegnek tovább joga van ahhoz, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő kérdések és döntésekben részt vegyen.

• Az ellátás visszautasításának joga

A cselekvőképes beteget megilleti az ellátás visszautasításának joga, kivéve, ha annak elmaradása mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné.

A beteg minden olyan ellátást, amelynek elmaradása esetén súlyos vagy maradandó egészségkárosodás következne be, csak köz- valamint magánokiratban, illetve írásképtelensége esetén két tanú együttes jelenlétében utasíthat vissza.

Az ellátás visszautasításának joga nem összetévesztendő az ellátás megtagadásának jogával, amely esetében a betegellátásban közvetlenül közreműködő orvos a hozzáforduló beteg vizsgálatát megtagadhatja.

Életfenntartó vagy életmentő beavatkozás csak abban az esetben utasítható vissza, ha a beteg olyan súlyos betegségben szenved, amely az orvostudomány szerint rövid időn belül megfelelő ellátás mellett is halálhoz vezet és gyógyíthatatlan. A visszautasítás csak abban az esetben érvényes, ha egy háromtagú orvosi bizottság a beteget megvizsgálja és egyetértésben, írásban nyilatkozik arról, hogy a beteg saját döntését annak következményei tudatában hozta meg, illetve az orvosi bizottság nyilatkozatát követő 3. napon két tanú jelenlétében ismételten kinyilvánítja.

A beteg nem utasíthatja vissza az életfenntartó vagy életmentő beavatkozást, amennyiben várandós, és előre láthatóan képes a gyermek kihordására.

A beteg a visszautasításra vonatkozó nyilatkozatát bármikor, alaki kötöttség nélkül visszavonhatja.

Cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén az életfenntartó és életmentő beavatkozások nem utasíthatók vissza. Amennyiben az ellátás mégis visszautasításra kerül, az egészségügyi szolgáltató keresetet indít a beleegyezés bíróság általi pótlása iránt. A kezelőorvos a bíróság jogerős határozatának meghozataláig köteles a beteg egészségi állapota által indokolt ellátások elvégzésére.

A cselekvőképes személy tehát közokiratban visszautasíthat:

• • olyan vizsgálatokat, beavatkozásokat, melyek nem veszélyeztetik mások életét vagy testi épségét;
  • a betegség természetes lefolyását lehetővé tevő életfenntartó vagy életmentő beavatkozásokat;
  • egyes életfenntartó, életmentő beavatkozásokat, amennyiben gyógyíthatatlan betegségben szenved, így ennek következtében képtelen önmagát fizikailag ellátni, fájdalmai pedig megfelelő gyógykezeléssel sem enyhíthetők.

A cselekvőképes személy cselekvőképtelensége esetére közokiratban megnevezheti azt a cselekvőképes személyt, aki helyette jogot gyakorolhat. A nyilatkozat abban az esetben érvényes, amennyiben pszichiáter szakorvos egy hónapnál nem régebbi szakvéleményben rögzíti, hogy a személy döntését annak lehetséges tudatában hozta meg. A nyilatkozatot kétévente meg kell újítani, azonban azt a beteg bármikor visszavonhatja.

A beteget, illetve az őt képviselő személyt az ellátás visszautasítása során nem szabad semmilyen eszközzel döntésének megváltoztatására kényszeríteni.

A betegség természetes lefolyását lehetővé tevő életfenntartó vagy életmentő beavatkozás megszüntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a beteg erre irányuló akarata világosan és egyértelműen kideríthető. Felmerülő kétely esetén a beteg később tett személyes nyilatkozatát kell figyelembe venni, ennek hiányában az életfenntartó, életmentő beavatkozás elvégzéséhez történő beleegyezését vélelmezni kell.

• Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

A beteg jogosult megismerni a róla készített egészségügyi dokumentációt, valamint joga van ahhoz is, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen.

A beteg jogosult:

• • a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni,
  • a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni,
  • az egészségügyi dokumentációba betekinteni, azokról másolatot kérni és készíteni,
  • fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátás esetén zárójelentést kapni,
  • egészségügyi adatairól indokolt célra saját költségén összefoglaló, avagy kivonatos írásos véleményt kérni.

A betegnek jogában áll az általa pontatlannak vagy hiányosnak ítélt, magára vonatkozó dokumentáció kiegészítését, kijavítását kezdeményezni.

A cselekvőképtelen beteg készült dokumentációba való betekintési jog az általa megbízott személyt, korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a betekintés a beteget, illetve a megjelölt képviselőt, ennek hiányában a törvényes képviselőt illeti meg.

A betegnek jogában áll a kezelt betegségével kapcsolatban egy általa meghatározott személyt írásban meghatalmazni, abból a célból, hogy a beteg egészségügyi dokumentációkba betekintsen, illetve másolatot készítsen.

A beteg életében, valamint halála után házastársa, egyenesági rokona, testvére, élettársa akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, amennyiben az egészségügyi adatra van szükség. Továbbá, ha az említett személyek egészségét befolyásoló ok feltárása, valamint egészségügyi ellátása a cél, abban az esetben is jogosultak az egészségügyi adat megismerésére. Csak olyan egészségügyi adatok megismerése lehetséges, amelyek okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatók. Más módon történő megismerés nem lehetséges.

Az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó személyes adatok kezelésének és védelmének részletes szabályait külön törvény szabályozza.

A beteg halála után törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, örököse írásos kérelme alapján jogosult a halál okával összefüggő, avagy összefüggésbe hozható egészségügyi adatok megismerésére, a dokumentációba való betekintésbe, másolatkészítésre.

• Az orvosi titoktartáshoz való jog

A beteg jogosult arra, hogy az egészségügyi ellátása során közreműködő személyek az ellátása során tudomásukra jutott adatokat csak az arra jogosult személlyel közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék.

A betegnek joga van arról nyilatkozatot tenni, hogy betegségéről, illetve annak kimeneteléről kiknek adható ki információ, valamint kiket zár ki részleges vagy teljes mértékben a megismerésből.

Az érintett beteg egészségügyi adatait annak hozzájárulása hiányában is közölni kell, ha ezt törvény elrendeli, vagy mások életének, testi épségének és egészségének védelme szükségessé teszi.

Az érintett beteg hozzájárulása nélkül a beteg további ápolását végző személlyel is közölni lehet azokat az egészségügyi adatokat, amelyek ismeretének hiánya a beteg egészségkárosodásához vezethet.

A betegnek jogában áll, hogy ellátása során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek a részvétele szükséges, valamint azok, akiknek a jelenlétéhez a beteg maga hozzájárult.

A betegnek joga van ahhoz, hogy vizsgálatára és kezelésére olyan körülmények között kerüljön sor, hogy azt saját beleegyezése nélkül mások ne láthassák és ne hallhassák. Kivételt képez a sürgős eset és a veszélyeztető állapot.

A beteg jogosult arra, hogy megnevezze azt a személyt, akit az elhelyezéséről, egészségi állapotáról értesíthetnek, valamint joga van bármely személyt ebből kizárni. A megnevezett személyt a fekvőbeteg-gyógyintézet köteles értesíteni a beteg elhelyezéséről, annak megváltozásáról, valamint egészségi állapotának jelentős mértékű változásáról.

A betegek kötelezettségei:

A beteg az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor köteles betartani az erre vonatkozó jogszabályokat és az egészségügyi szolgáltató működési rendjét.

A beteg, amennyiben egészségi állapota engedi, köteles az ellátása során közreműködő egészségügyi dolgozókkal az alábbiak szerint együttműködni:

• • tájékoztatni őket mindenről, amely szükséges a kórisme megállapításához, a beavatkozások elvégzéséhez, így különösképpen korábbi betegségekről, gyógyszer vagy gyógyhatású készítmény szedéséről, egészségkárosító kockázati tényezőiről,
  • tájékoztatni őket saját betegségével összefüggésben mindarról, amely mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, különösképpen a fertőző betegségekről,
• • fertőző betegségek esetén megnevezni azokat a személyeket, akiktől a fertőző betegséget megkaphatta, illetve akiket megfertőzhetett,
• • tájékoztatni őket minden olyan jognyilatkozatáról, amelyek az egészségügyet érintik,
• • köteles a gyógykezelésével kapcsolatban tőlük kapott rendelkezéseket betartani,
• • a gyógyintézet házirendjét betartani,
• • a jogszabály által előírt, vagy az egészségügyi szolgáltató által megállapított térítési díjat megfizetni,
• • személyes adatait hitelesen igazolni.
•  

A beteg és hozzátartozóinak joggyakorlása nem sértheti az egészségügyi dolgozók törvényben foglalt jogait.

A betegjogok gyakorlását az egészségszolgáltató működési rendje szabályozza.